Mottó: „Lehet, hogy nem vagyok szép, de állati szemét tudok lenni!” /a szobaparancsnokunk/
A katonaság nekem is ugyanazt jelentette mint mindenki másnak: bezártságot, tömegnyomort,
megaláztatást, értelmetlen időpocsékolást, kiszolgáltatottságot, ázást-fázást, hőséget, betegséget, egyhangúságot, rosszindulatot. Veszélyt csak a szerencsétlen véletlenek jelentettek, mint a civil életben. A kosztunk minősíthetetlenül egészségtelen volt.
Néhány év múlva mindezekből csak a vidám percek emléke maradt...